A titkosítás fontos biztonsági intézkedés az online tevékenységeihez. Védi az érzékeny adatokat átvitel közben és nyugalmi állapotban. Megakadályozza, hogy illetéktelen felhasználók visszafejtsék vagy elolvassák. Ez a folyamat az adatok algoritmussal történő titkosításával történik. Ezekhez az adatokhoz csak az arra jogosult személyek férhetnek hozzá.
A titkosítás védi az érzékeny adatokat.
A titkosítás az érzékeny adatok online védelmének általános módja. Biztosítja, hogy az adatokat csak speciális, dekódoló kulccsal vagy titkos kóddal rendelkező személy tudja elolvasni. Ez segít megvédeni személyes adatait a hackerektől és más online leskelődésektől. Ez a technológia az eszközein lévő adatokat is megvédheti, például a telefonjáról érkező szöveges üzeneteket vagy a fitneszkövető futásnaplóit. Ezenkívül megvédheti az online számláján keresztül küldött banki információkat.
Fontos figyelembe venni, hogy milyen érzékeny adatokat tárol. Például, ha Ön egy olyan vállalkozás, amely ügyféladatokat tárol, akkor minden érzékeny adatot titkosítania kell. Ezenkívül az egészségügyi és pénzügyi ágazatban működő vállalkozásoknak meg kell felelniük a kormányzati szabályozásból eredő adattitkosítási kötelezettségeknek.
A titkosítás úgy működik, hogy az üzenetet titkosított szövegnek nevezett alternatív verzióvá alakítja át. Ezt a titkosított szöveget speciális kulcs nélkül szinte lehetetlen dekódolni. Ezenkívül az algoritmusokat folyamatosan frissítik és fejlesztik, ami megnehezíti a hackerek számára az érzékeny adatok megfejtését. A titkosítás célja az érzékeny adatok és rendszerek védelme a hackerekkel és a rosszindulatú szoftverekkel szemben.
Az egészségügyi ágazatban számos szabályozás kötelezi az egészségügyi szolgáltatókat, hogy biztonsági intézkedéseket hajtsanak végre a betegek adatainak és nyilvántartásainak védelme érdekében. Ezenkívül a Fair Credit Practices Act előírja a kiskereskedőknek, hogy titkosítást alkalmazzanak az ügyfelek adatainak védelme érdekében. A titkosítás biztosítja, hogy az információt elfogás nélkül küldjék el a kívánt címzettnek.
A titkosítás nagyszerű módja az érzékeny adatok védelmének és a személyazonosság-lopás megelőzésének. A hackerek gyakran azzal a fenyegetéssel próbálják megzsarolni áldozataikat, hogy pénzért cserébe kiszivárogtatják adataikat. A titkosítás megakadályozza ezt azáltal, hogy megakadályozza, hogy a hackerek visszafejtsék az adatokat, ami értéktelenné teszi azokat a hackerek számára.
Megakadályozza, hogy a kormány, az internetszolgáltatók és mások figyelemmel kísérjék online tevékenységét.
Amikor VPN-t használ, megvédi eszközét a kormány és az internetszolgáltató felügyeletétől, és titkosítja online tevékenységeit. Érdemes megfontolni egy titkosított böngésző és egy HTTPS címke használatát is. Böngészőjének szervernaplói lehetővé tehetik a kormányzat és az internetszolgáltatók számára, hogy figyelemmel kísérjék online tevékenységeit, és még azt is láthatják, hogy mely weboldalakat böngészi. Alternatív megoldásként proxyszervert is használhat az információ irányításához, hogy az internetszolgáltatók ne tudják nyomon követni azokat. Ha például nyilvános Wi-Fi-hálózatot használ, az internetszolgáltató láthatja, hogy milyen oldalakat keres fel, és még azt is, hogy milyen eszközzel fér hozzá az internethez.
Az internetszolgáltatók (ISP) nyomon követhetik tevékenységét a böngészési előzményeken keresztül, beleértve a felkeresett webhelyeket és a megtekintett videókat. Legfeljebb két évig tárolják a böngészési előzményeket, és ezeket az adatokat a hirdetések célzására és a sávszélesség csökkentésére használhatják. Egyes országokban az internetszolgáltatók ezeket az adatokat cenzúra és egyéb célokra használják fel.
Bár a kormányok és az internetszolgáltatók köztudottan titkolják felügyeleti képességeiket, továbbra is olyan szabványos technikákat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik az online tevékenységeik megfigyelését. Figyelni tudnak minden rákattintott linket, webhelyet és nem biztonságos webhelyekre küldött adatot. Ezeket az információkat arra használják fel, hogy célzott hirdetéseket és promóciós e-maileket küldjenek Önnek. Az internet sávszélességét is lefojthatják, ami pénzbe kerülhet.
Az online forgalom titkosítása az egyik legjobb módja annak, hogy megakadályozzuk, hogy az internetszolgáltatók nyomon kövessék online tevékenységét. A titkosítás hatására az online forgalom halandzsának fog tűnni az internetszolgáltatók számára, de ők ezt nem fogják tudni. Ez különösen akkor hatékony, ha VPN-t vagy névtelen szolgáltatást használ. A VPN vagy a Tor használata, hogy megvédje magát az internetszolgáltatók adatgyűjtésétől, a legjobb módja annak, hogy megvédje magánéletét és megőrizze személyes adatait.
Védi az adatokat az átvitel során.
A kriptográfia megvédi az átvitel közben lévő adatokat azáltal, hogy kódolja és titkosítja azokat, mielőtt elküldené őket az interneten. Ez megnehezíti a kiberbűnözők számára, hogy hozzáférjenek vagy ellopják. Ezek az adatok munkaállomásokon, mobileszközökön, szervereken vagy felhőben tárolhatók. A biztosítása is költséges lehet.
A titkosítás megvédheti az adatokat nyugalmi állapotban vagy tárolás közben is. Ez a fajta biztonság védi az adatokat rendszer- vagy hálózatkompromittálódás, adatok kiszűrése vagy egyéb biztonsági kockázatok esetén. A szállítási réteg titkosítása megvédi az adatokat a szippantástól és a MITM-támadásoktól.
Nyugalomban védi az adatokat.
Az adattitkosítás az adatok kétféle – nyugalmi és mozgásban lévő – védelmének egyik módja. A nyugalmi adatok lemezen vagy fájlokban tárolt adatok, míg a mozgásban lévő adatok hálózaton keresztül továbbított adatok. Minden űrlap más-más védelmi vezérlőt igényel. A titkosítás csak akkor hatékony, ha mindkét adattípust védi.
Védelmet nyújt a középső támadások ellen
Az egyik legjobb módja annak, hogy megvédje magát a köztes támadásoktól, a titkosítás használata. Ebben a támadásban a támadó a kliens és a szerver közötti kommunikációs csatorna közepén ül, és elfogja az adattovábbítást. Ez lehetővé teszi a támadó számára az adatok módosítását és ellopását. Korábban a rosszindulatú szoftvercsomagok ezt a fajta támadást használták arra, hogy hozzáférjenek az áldozat érzékeny adataihoz.
Az ilyen típusú támadások elkerülése érdekében titkosítson minden kommunikációt HTTPS-en keresztül. A HTTPS a nyilvános-privát kulcsok cseréjét használja, hogy megakadályozza, hogy egy rosszindulatú fél beszippantja az adatokat. Használhat böngészőbővítményt is annak biztosítására, hogy egy webhely csak HTTPS-t használjon. Az ilyen típusú támadások megelőzése érdekében csak HTTPS-t használjon érzékeny webhelyeken.
A támadás egy másik típusát a „mell-in-the-middle” támadásnak nevezik. Ez a fajta támadás két ismert eszköz kihasználásával működik. A támadó először megfejt egy egyszerű szöveges blokkot, majd azt használja a titkosított üzenetek visszafejtésére. Ezután a lánc egyik végétől a másikig dolgozik. Ez elkerüli a brute force permutációkat, és a titkosítási folyamatot egyszerűbb lépésekre bontja.
Ezt a támadást nehéz észlelni, és komoly aggodalomra ad okot a szervezetek számára. Használhat virtuális magánhálózatot az online alkalmazásokhoz való kapcsolódás biztosítására, vagy kérheti az alkalmazottak biztonságos csatlakozását egy belső magánhálózathoz. A HTTPS Everywhere vagy a Force TLS használatával is biztosíthatja bejelentkezéseit és bizalmas online tranzakcióit.
A középső támadás másik típusa a hitelesítési tokenek ellopása. Ezek a hitelesítési tokenek információkat tartalmaznak a feladóról, például a felhasználónevet és a jelszót, és a támadó nehezen tudja megfejteni őket. Ezek a támadások a hackertámadások egyik leggyakoribb típusa. Ezen okok miatt a titkosítás minden kiberbiztonsági projekt kritikus része.